Hozzávalók:50 dkg laskagomba, 4 ág friss zsályalevél, 1 citrom, 2 ek. olaj, só, őrölt fehér bors, 12,5 dkg liszt, 1,5 dkg élesztő,...

Táplálkozásunk egyik legfontosabb részét a szénhidrátok teszik ki. Az egészséges táplálkozásban jó, ha magas rosttartalmú, lassan...

Cikkek

Pár-bajok - Konfliktuskezelés öt lépésben
Egészség  |  Forrás:   |  2011.12.01 15:23
Cimkék: házasság, konfliktus, kezelés, megoldás

Kettesben lenni jó! Romantikus vacsorák, hosszú séták a virágzó cseresznyefák illatában, éjszakába nyúló beszélgetések, gyengéd érintések… Ez rajzolódik ki bennünk, amikor párkapcsolatra, házasságra gondolunk – jó esetben. Vannak persze más esetek is. Bedobott falatok a gyorsétteremben, mert otthon túl fagyos a levegő; menekülésszerű, feszültségoldó séták, hogy végre kitisztuljon a fejünk; beszélgetés helyett vádaskodó kiabálás vagy néma csend; gyengéd érintés helyett pedig mindketten a fal felé fordulnak, és jóéjszakát-puszi nélkül színlelik az elalvást. Mit tehetünk a konfliktusok gyorsabb, könnyebb feloldásáért? A megoldás kulcsa a meghallgatás, amelyet nem csak a feszültségmentes hétköznapi szituációkban alkalmazhatunk, hanem a sötét felhőkkel beárnyékolt konfliktushelyzetekben is. Íme néhány lépés:

1. Azonosítsuk a feszültséget!
A jó meghallgatás első lépése belül, önmagunkban zajlik. Próbáljuk meg tudatosan megfigyelni, hogy miként viselkedünk, amikor feszültek vagyunk. A feszültségre mindenki másként reagál. Van, aki magába fojtja, más munkába temetkezik, hogy elterelje a figyelmét, megint más teret enged fékezhetetlen evési kényszerének vagy mély hallgatásba burkolózik. Partnere munkáját ezzel mérhetetlenül megnehezíti, hiszen annak magától kell kitalálnia, hogy mi is lehet a probléma. Emellett pedig magának is árt, hiszen aki minden feszültségét „lenyeli”, annak előbb vagy utóbb megkeseredik a gyomra tőle. Gyomorfekélye vagy más bántalma lesz. E lépés legfontosabb tanulsága tehát, hogy megtanuljuk a feszültség érzését azonosítani, anélkül hogy mindjárt megpróbálnánk valamit tenni ellene.

2. Nézzük meg magunkat kívülről!
Amikor partnerünk szavai feszültté tesznek bennünket, annyira lekötnek minket a saját érzelmeink, hogy a mondat második fele már el sem jut a fülünkig. Ilyenkor arra van szükségünk, hogy egy pillanatra eltávolodjunk a saját gondolatainktól és érzéseinktől. Ezzel kellő érzelmi szabadságot nyerünk ahhoz, hogy meghalljuk, amit partnerünk mondani próbál.

Partnerünkkel olykor akaratlanul, sőt néha még szándékosan is fájdalmat okozunk egymásnak szavainkkal. Ha megvan a kellő távolságunk, amelyből szemléljük a szituációt, ellen tudunk állni annak a kényszernek, hogy azonnal visszavágjunk.

3. Meghallgatás értékelés nélkül
Az értékelés nélküli meghallgatás azt jelenti, hogy ráhangolódunk partnerünk gondolatmenetére anélkül, hogy kijelentését bármilyen irányban értékelnénk. Ha partnerünk kijelentése nyomán kényszert éreznénk arra, hogy védekezzünk vagy visszavágjunk, húzzuk be a kéziféket és ismételjük meg az elhangzott kijelentést kérdés formájában. Ezzel kettős célt töltünk be. Egyfelől partnerünknek azt az érzést adjuk, hogy fontos nekünk és figyelünk rá. Másfelől szembesítjük azzal, amit mondott és lehetőséget adunk számára a helyesbítésre.

Ezt két technikával, az átírással és a benyomás leellenőrzésével valósíthatjuk meg. Az átírás technikájával visszatükrözzük partnerünk szavait saját megfogalmazásunkban. Ha például Zsuzsi azt mondja: „Már megint nem takarítottad le az asztalt magad után”, akkor Peti az átírás technikáját alkalmazva azt mondhatja: „Nem tettem a helyükre a dolgokat reggeli után?” A benyomás leellenőrzésével a nem verbális jeleket tükrözzük vissza, amelyek partnerünk kijelentését kísérték. Például: „A hangsúlyodból azt érzem, dühös vagy rám, amiért reggel nem takarítottam le az asztalt magam után. Jól látom?” Fontos, hogy a benyomás leellenőrzése mindig kérdésként hangozzon el, mert egyébként egyfajta értékelést, vagy ítéletet fejez ki: „Dühös vagy!”

4. Hol a piros fonal?
A legtöbb esetben már az első három lépés is segíthet egy konfliktus megoldásában, de olykor szükség lehet arra, hogy tovább menjünk, és megkeressük a partnerünk szavai mögött meghúzódó mélyebb összefüggéseket. A piros fonalat, amely az elmúlt idők konfliktusai mögött meghúzódott. Bizonyos esetekben ez egészen a gyermekkorig is visszanyúlhat. Ebben a lépésben nagy szerepe van a fantáziának és az asszociálásnak.

Miért csinál Zsuzsi ügyet abból, hogy Peti letakarította-e az asztalt vagy sem? Némi gondolkodás után Petinek eszébe jutnak azok a helyzetek, amelyeket Zsuzsi a gyermekkoráról mesélt, hogy az apja soha sem mutatta ki, hogy fontosnak, értékesnek tartja. Nem dicsérte meg, ha valami finomat főzött, vagy feltakarította lakást, sőt piszkos cipővel bement a frissen felmosott előszobába, amivel azt a tudatot erősítette a lányában, hogy értéktelen és nem becsülik meg a munkáját.

Hol a piros fonal? Hol vannak hasonló elemek a szituációk között? Amiért Peti nem takarította le az asztalt, Zsuzsi úgy érezte, hiába tett rendet az ebédlőben és hiába mosta le az asztalt, az ő munkáját semmibe vették, a személyét megalázták. Ha Peti felismerte ezt az összefüggést, kellő érzékenységgel térhet át a jó meghallgatás ötödik és egyben utolsó lépésére.

5. Hídépítés
Ebben a lépésben elmondhatjuk partnerünknek mindazt, amit szeretnénk, méghozzá az ő nyelvén. Itt már nem védekező- vagy támadóállásban vagyunk, itt két egyenrangú, érzelmileg kötődő, egymást szerető, egymást fontosnak tartó ember találkozik. Itt elmondhatjuk, hogy megértettük a másik érzéseit, félelmeit, vágyait. Hogy belebújtunk a másik cipőjébe és érezzük, hogy az hol nyom. Peti most mindent átgondolva azt mondhatja kedvesének: „Édesem, nem szeretném, hogy úgy érezd, nem értékelem a munkádat. Csak azért nem pakoltam el reggel, mert késésben voltam és nem értem volna el a villamost.” A hatást növelhetjük azzal, ha szavainkat nem verbális gesztusok is kísérik (például egy puszi, simogatás vagy ölelés).

Mihalec Gábor
Lelkigondozó

 
Minden jog fenntartva. Boldog Élet - családi életmódmagazin 2009-2019, Az oldalt készítette kreativonline.hu