Hozzávalók:50 dkg laskagomba, 4 ág friss zsályalevél, 1 citrom, 2 ek. olaj, só, őrölt fehér bors, 12,5 dkg liszt, 1,5 dkg élesztő,...

Táplálkozásunk egyik legfontosabb részét a szénhidrátok teszik ki. Az egészséges táplálkozásban jó, ha magas rosttartalmú, lassan...

Cikkek

Koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek
Egészség  |  Forrás:   |  2011.12.01 15:47
Cimkék: koleszterinszint, gyógyszer

Már gyermekeink is jól informáltak a magas koleszterinszint tekintetében, annak káros következményeiről. A reklámok koleszterin-szegény élelmiszereket ajánlanak figyelmünkbe, orvosunk pedig lehet, hogy időnként ellenőrzi vérünk koleszterinszintjét. Mégis, egyre több ember küzd nap mint nap ezzel a problémával és kicsit sem veszélytelen következményeivel. Hogyan védekezhetünk ellene?

A koleszterin az egyik legközismertebb molekulává vált, amióta kiderült, hogy magas vérszintje jelentősen hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Azóta a koleszterinszint mérése hozzátartozik a laboratóriumi rutinvizsgálatokhoz.

Jó és rossz
A koleszterin a szervezetben szintetizálódik, és olyan hormonok fontos előanyaga, mint a nemi vagy a mellékvesekéreg-hormonok. Alapvetően két fajtáját különbözetjük meg: a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterint. A cél az, hogy a szervezetben a HDL koleszterint emeljük, és az LDL koleszterint csökkentsük. Összességében az 5,2 mmol/l alatti koleszterinszint az eddigi tapasztalatok szerint nem növeli az érrendszeri betegségek kockázatát. Ez azonban sokak számára problémát jelent, hiszen hazánkban az átlag koleszterinszint 5,8-6,0 mmol/l között mozog, azaz az átlag magyar ember egészsége fokozott veszélynek van kitéve. A HDL koleszterinszintjét 0,9 mmol/l alatti értéktől nevezzük alacsonynak.

Nem elegendő a diéta?
Habár a koleszterinszint-csökkentés egyik legegyszerűbb módja a megfelelő diéta, ez számos esetben mégsem nyújt megoldást a problémára. Ennek egyik oka lehet a beteg fegyelmezetlensége, de okozhatja akár a betegség makacssága is. Mindkét esetben segítséget jelenthetnek a koleszterinszint-csökkentő készítmények. Az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek eltérő módon gátolják a vérzsírok mennyiségének emelkedését. Az ún. fibrát típusú hatóanyagok (pl. fenofibrát, bezafibrát, ciprofibrát, gemfibrozil) úgy fejtik ki hatásukat, hogy fokozzák a vérzsírok lebontását végző enzimek működését. Ugyanakkor gátolják a koleszterinnek az epén keresztül való kiürülését, ezért fokozhatják az epekőképződést. A legmodernebb lipidcsökkentő szerek a sztatinok (minden ilyen típusú hatóanyag neve „sztatin”-ra végződik, pl. lovasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin, cerivasztatin). Hatásuk lényege, hogy megakadályozzák a koleszterin szintézisét a szervezetben. Előnyüknek tekinthető, hogy nem rontják az epe koleszterin-kiválasztását, valamint terápiás adagban nem csökkentik a korábban említett életfontosságú hormonok keletkezését. Az egyik legrégibb szer a nikotinsav (nem tévesztendő össze a nikotinnal, amelynek semmilyen kedvező hatása nincs a vérzsírokra!), amely hatását tekintve hasonlít a fibrátokhoz. Ugyanakkor számos mellékhatása miatt (köszvény, májkárosodás, cukorbetegség) ma már ritkán alkalmazzuk, elsősorban olyan betegeknél, akiknek a HDL szintje nagyon alacsony. A nikotinsavhoz képest az acipimox (Olbetam) mintegy 20-szor erősebb, nem rontja a cukorbetegséget, a májműködést, és az epeműködést sem befolyásolja.

Önkényes gyógyszervegyítés
A fent említett szerek többsége gyomor-és bélrendszeri mellékhatásokat okoz (gyomorégés, gyomorfájdalom, székrekedés, puffadás), amelyek azonban viszonylag könnyen elviselhetőek. Ritka, de fontos mellékhatásuk a belázasodás és az izmok tömegének csökkenése. Nagyon lényeges, hogy ezeket a szereket egymással kombinálni csak az orvos engedélyéve szabad, mert nagyon súlyos veseelégtelenség lehet az önkényes gyógyszervegyítés eredménye. A veseelégtelenséget az okozza ilyen esetben, hogy az izmokból lebomló fehérjék fennakadnak a vesében és elzárják a kiválasztás útját. Kellemetlenségként természetesen számíthatunk allergiás bőrkiütésre is, de ez szinte minden gyógyszerre, még a legegyszerűbb megfázás elleni készítményekre is igaz.

Egyéb lehetőségek
A koleszterinszint-csökkentés egyéb lehetősége az ioncserélő gyanták alkalmazása, amelyek a bélben megkötik a kiválasztódó, illetve az ételben levő koleszterint, és nem engedik felszívódni. Megkötő tulajdonságuk révén emésztési zavarokat, elsősorban székrekedést okozhatnak. A szereket (kolesztipol, kolesztiramin) étkezés előtt vagy étkezés közben kell bevenni, de ügyelni kell arra, hogy más gyógyszereket egyidőben ne szedjünk, mivel ezeket is megkötheti a gyanta, kiiktatva ezzel hatásukat. Ezért más, szájon át szedett gyógyszereket a gyanta bevétele előtt 1 órával, vagy pedig a gyanta bevétele után 4 órával szabad csak lenyelni.
A menopauzához kötődő ösztrogénpótlás szintén csökkenti a koleszterinszintet. Ismert, hogy nőknél ritkábban fordul elő az érelmeszesedés, amit részben annak tulajdonítanak, hogy a női hormonok természetes védelmet nyújtanak a magas koleszterinszint ellen. A női nemi működés megszüntével általában a vérzsírok szintje emelkedik, ezért is javasolt néhány évig a hormonpótlás.

Alapvető életmódbeli hiányosságok
A korszerű koleszterinszint-csökkentés nem nélkülözheti az életmódbeli változtatásokat. A terápia kezdő lépése az étrendi megszorítás, amely magában foglalja a koleszterin-bevitel csökkentését, az összetett szénhidrátok (pl. teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér) fogyasztását, valamint a növényi olajok fogyasztásának növelését (az egyik legjobb HDL-LDL szabályozó anyag az olívaolaj!). Ha mindez 3 hónapon belül nem vezet eredményre, akkor kezdődik a gyógyszeres terápia, de természetesen a diétás megszorítások megtartása mellett. Általában egyetlen gyógyszert adnak, különleges makacs esetekben pedig maximum két gyógyszert lehet kombinálni, szigorú szabályok mellett.

Összességében megállapítható, hogy a gyógyszerek segítenek a koleszterin problémájának leküzdésében, de a legtöbb betegnél alapvető életmódbeli hiányosságok állnak a háttérben. Ha nem változtatunk ezeken, akkor a gyógyszerektől sem várhatunk csodát.

Dr. Gáspár Róbert
gyógyszerész, adjunktus

 
Minden jog fenntartva. Boldog Élet - családi életmódmagazin 2009-2019, Az oldalt készítette kreativonline.hu