Hozzávalók:50 dkg laskagomba, 4 ág friss zsályalevél, 1 citrom, 2 ek. olaj, só, őrölt fehér bors, 12,5 dkg liszt, 1,5 dkg élesztő,...

Táplálkozásunk egyik legfontosabb részét a szénhidrátok teszik ki. Az egészséges táplálkozásban jó, ha magas rosttartalmú, lassan...

Cikkek

Betegségek és gyógymódok a Bibliában
Egészség  |  Forrás:   |  2011.12.20 19:51
Cimkék: betegségek, gyógymódok, Biblia

Izrael éghajlata egészségesnek mondható, így alkalmas az egészséges életre. Az ígéret földjének éghajlatát két tényező határozta meg: a Földközi tenger, ahonnan a csapadék jött, valamint a sivatag felől fújó száraz szél. Mivel az ószövetségi ember szoros kapcsolatban élt a természettel, életmódja is segítette, hogy egészséges ember maradhasson. Az ételek megválogatása, a tisztasági rítusok, a körülmetélkedés, a ragályos, fertőző betegségek elkülönítése, a szombatnapi nyugalom, a mentális egészégre való törekvés mind-mind jótékonyan befolyásolta az Ószövetségi korban élő emberek egészségét.

A ránk maradt héber irodalmi emlékekben a h-l-k szógyök jelentette a betegséget, ami úgy a fizikai állapotunk megrokkanását, mint a lelki természetű fájdalmakat, az életkedv elveszítését jelentette. A héber ember a test és a lélek között nem lát áthághatatlan határt. Testi állapotunk visszahat lelkünkre is, és ugyanakkor testünk egészsége a támasza a lelki egészégnek. Ha a betegség megtámadja az embert, mindkettő tönkremegy. Az ezzel a szógyökkel jelölt állapot beállhat balesetben vagy csatában szerzett sérülés miatt (1Kir 22:35; 2Kir 1:2), vagy egyszerűen az öregedés következtében (1Kir 15:23). Az általános testi erőtlenséget is betegségnek tartja a Biblia (1Móz 48:1). A „szerelemnek” is vagy az Istenbe vetett hit meggyengülésének is van betegsége (Én 2:5; 5:8; Ézs 1:5-6).

Leggyakoribbak a bőrbetegségek voltak
Néha nehéz a több évezredes elbeszélésekből a betegségek megbízható diagnózisát megállapítani, hiszen az ókori embernek nem álltak rendelkezésére pontos méréseket szolgáltató műszerek. Csak a külső ismérvek leírását olvashatjuk a ránk maradt feljegyzésekben. A legelterjedtebbek – úgy tűnik – a különböző bőrbetegségek voltak. 5Móz 28 átoklistája első helyen sorolja fel a különböző fekélyeket, kelevényeket, viszketést, a rühességet. Máshol is sokszor olvasunk ezekről a nyavalyákról. Elég itt Jób betegségére utalni (Jób 2:7), vagy a zsoltáríró megbűzhődött, elgennyesedett sebére (Zsolt 38:6). A bőrbetegség gyakoriságának az oka a sivatag felől fújó száraz szél volt, ami mikroszkopikus nagyságú, nagyon száraz és nedvszívó hatású port hozott. Ez megült a bőr pólusain és kiszárította azt. A kicserepeződött bőr hamar elfertőződött.

Tömeges megfertőződés
A fertőző bőrbetegségek, - különösen háborúk idején – tömeges megbetegedéseket okoztak (Zak 14:12), ezért a Biblia legtöbbször a fegyverrel és az éhséggel együtt említi. Ez a betegség legtöbbször halálos kimenetelű volt, ezért deber-nek nevezték, amit talán dögvésszel lehetne fordítani (2Móz 5:3; 5Móz 28:2; 2Sám 24:13). A Biblia egy másik bőrbetegségről is beszél, amit héberül cára’at-nak neveznek, amit Jób könyve „a halál kezdetének” mond. Valószínű ez a poklosság, vagyis a lepra.

Érzékszervi betegségek

A szembetegségek is gyakoriak voltak Palesztinában. Ezért is nagyrészt a sivatag felől érkező mikroszkopikus por a felelős. Sokan megvakultak tőle. Ismerték a szemet elhomályosító sorvadást is (3Móz 26:16). Gyakori volt Jézus gyógyítási csodáinak tanúsága szerint a némaság és a süketség is. Az ismert testi fogyatkozásokról abban a listában olvasunk, amely azt sorolja fel, hogy kik alkalmatlanok a papi szolgálatra. Ebben vakokról, sántákról, nyúlszájúakról, törött lábúakról, törött kezűekről, púposokról, véznákról, hályogos szeműekről, viszketősökről, sömörösökről és sérves emberekről beszél (3Móz 21:18-20).

Sebesülések, sérülések
Sebesüléseket, sérüléseket, töréseket a harctéren vagy balesetek következtében szereztek az emberek (1Kir 22:23; 2Kir 1:2; 8:29). A balesetek, törések gyakran okoztak sántaságot. Jónátán fia Mefibóset úgy lett béna, hogy dajkája elejtette (2Sám 4:4). A forró nyári napokon nem lehetett ritka a napszúrás. A szent város felé zarándokoló menetet az ószövetségi ember hite szerint az Úr védte a tűző naptól (Zsolt 121:6). De a Biblia egy halálos kimenetelű napszúrási esetről is tudósÍt. A súnemi asszony fia, akinek születését Elizeus próféta megjövendölte, egy alkalommal kiment apjához, az aratókhoz. Tűzött a nap, a gyerek egyszer csak így kiáltozott „Jaj a fejem, jaj a fejem”, majd meghalt. (2Kir 4:18-37)

A karantén ószövetségi eredetű

Olvasunk a megtébolyodásról, őrületről, elmezavarról is a Bibliában. (5Móz 28:28; 1Sám 21: 13; Zsolt 34:1; Préd 26:18). E mögött az ókori ember a tisztátalan, démoni lelkek működését látta. Jézus ezeket is meggyógyította. Az ókori orvosok lényegében csak a sebesüléseket és sérüléseket gyógyították. Izrael törvényes rendje, amely a fertőző betegek elkülönítését rendelte el, nagyban hozzájárult a járványos betegségek visszaszorításához. Érdekes tanulságként összegezhetjük, hogy az ókorból ismert mágikus papiruszok kuruzsló eljárásaitól eltérően a Biblia a betegségek racionális felismerését és gyógyítását szorgalmazta.

Prof. Dr. Szigeti Jenő
a történelemtudományok doktora

 
Minden jog fenntartva. Boldog Élet - családi életmódmagazin 2009-2019, Az oldalt készítette kreativonline.hu