Hozzávalók:50 dkg laskagomba, 4 ág friss zsályalevél, 1 citrom, 2 ek. olaj, só, őrölt fehér bors, 12,5 dkg liszt, 1,5 dkg élesztő,...

Táplálkozásunk egyik legfontosabb részét a szénhidrátok teszik ki. Az egészséges táplálkozásban jó, ha magas rosttartalmú, lassan...

Cikkek

Ajándékozás felsőfokon
Egészség  |  Forrás:   |  2011.12.20 20:30
Cimkék: ajándékozás

„Több pénz jutott ebben az évben a karácsonyra?” – tette fel az Aktív műsorvezetője a kérdést. A válasz megdöbbentő volt: a betelefonálók háromnegyede az igenre szavazott. Miről tanúskodik ez? Arról, hogy gazdagabbak lettünk volna, mint korábban? Vagy esetleg arról beszél, hogy valami hiányzik az életünkből, amit az ajándékokkal akarunk kompenzálni? De mi hiányzik?

Próbáljuk meg a karácsonyt nemcsak tárgyi ajándékokkal megtölteni, hanem ajándékozzuk oda az életünk egy szeletét is! Nem kerül pénzbe, nem kell üzletekben sorban állni érte, biztosan nem romlik meg, nem törik el, nem kell becsomagolni, bár igaz, hogy nem lehet december 24-én este letudni. Ám a hatása annál hosszabb!

Üzletben nem kapható ajándékok
Elképzelem azt a karácsonyt, amikor senkinek nem teszek szépen becsomagolt papírdobozt a fa alá, ehelyett nem fogok ráförmedni, akivel így szoktam beszélni, megteszem, amire olyan sokszor megkértek, nem mondom ki azt, amit olyan sokat hangoztatok, és tudom a környezetemről, hogy nem szeretik hallani. Elmosogatok, még ha nem is kértek meg rá, mindenkinek akkor mondom ki, hogy szeretem, amikor érzem, hogy most erre volt szüksége. Mi lenne az eredmény? Lehet, hogy azt kapnám, hogy „Te senkinek nem vettél semmit?”, vagy azt, hogy „Ez nem ajándék!”. Lehet, hogy egyszer valóban ki kellene próbálni, és az lenne a reakció, hogy a szeretet ünnepe végre valóban a szeretetről szólna. Elképzelhető, hogy akkor úgy tudnánk megünnepelni a karácsonyt, mint Charles Dickens írta: „A karácsonyt a szívemben ünneplem meg, és ott megőrzöm egész éven át.” De ne menjünk ennyire messzire! Döntsük el csak azt, hogy a meglévő, becsomagolt, fa alá helyezett ajándékok mellett az előbbiekre is gondunk lesz!

Az igazi ajándék
Van valaki, akinek a keresztény világ a születésnapját ünnepli karácsonykor, aki ugyanúgy született meg erre a Földre, mint bárki más, azért, hogy adjon. Nem házat vagy autót, vagy egy zsák pénzt, nem is a lottófőnyereményt, hanem tartósabb és mélyebb ajándékokat. Szerette azokat, akiket mások megvetettek, felszabadította a lelki terhek alól őket, megbocsátotta a vétkeiket, reményt hirdetett ott, ahol már nem volt, kiút nélküli helyzetben utat mutatott. Amikor itt járt Jézus a Földön, azt mondta, hogy példát adott nekünk. Azaz tőlünk is kér ajándékokat. Nem tárgyakat, hanem magunkat. Nem azért, hogy magának tartsa azt meg, hanem hogy továbbajándékozzon minket másoknak.

A jó példa ragadós
Egy régi anekdota szerint már csak öt, hetven év feletti szerzetes lakott egy erdő közepén álló kolostorban. A városban lakó rabbi néha visszavonult az erdőbe egy kis kunyhóba elmélkedni. A rendház főnöke ilyenkor mindig meglátogatta, hogy kicsit elbeszélgessenek. Az apát előhozta nagy bánatát, miszerint a kolostor kihalófélben van. „Rabbi, tudsz valami tanácsot adni, mit tegyünk?” A rabbi így válaszolt: „Én is ugyanettől szenvedek, a városban sem más a helyzet, az emberek már nem jönnek a zsinagógába. De egyet mondhatok nektek: a Messiás közöttetek van.” Ezzel elbocsátotta az apátot, aki négy társának a kolostorban átadta a rejtélyes üzenetet. „A Messiás közöttünk van?” ismételgették álmélkodva. „Talán az apát úr vagy Tamás testvér? Igen ők szóba jöhetnek, de Elbert testvér biztosan nem, hiszen olyan bogaras, vagy mégis ő lenne, hiszen mégiscsak jó meglátásai vannak. Fülöp testvér bizonyosan nem lehet a Messiás, olyan visszavonuló típus, bár, ha jobban meggondolom, mindig ott terem, ahol szükség van segítségre. Vagy talán én lennék a Messiás? Ó, Istenem, nem lehetek ennyire fontos Neked!” Ettől kezdve mindenki megkülönböztetett figyelemmel viseltetett a másikkal szemben, hátha a Messiással van dolga, de önmagára is másképp kezdett nézni mindenki a kolostorban. A rabbi mondatától a kolostor élete megváltozott. A rendházat gyönyörű erdőség övezte, így a városból sokan jöttek a szabadidejüket a természetbe tölteni. Mindenkit megragadott a házban uralkodó légkör. Az idelátogatók elhívták a barátaikat, így az emberek egyre rendszeresebben jöttek. Kirándultak, piknikeztek, benéztek a kolostorba. Ilyen kirándulások alkalmával történt, hogy egy fiatalember egyre többször jött, már nem a táj, hanem a szerzetesekkel való beszélgetés miatt, és egyszer megkérdezte, csatlakozhatna-e ő is a rendhez. Őt követte még egy, azután még egy és még egy. Néhány év alatt a kolostor újból virágzó rendházzá, és a rabbi ajándéka jóvoltából az egész ország pezsgő szellemi és lelki központjává vált.

 

Tegyük mi is a családi kapcsolatainkat, a munkahelyi közösségünket olyan hellyé, ahol azt keressük, hátha a másik nagyobb nálam, ezért bánok vele kitüntetett figyelemmel, nem csak karácsonykor. Ha valakinek ezek után még mindig nincs ötlete, mivel ajándékozza meg a környezetét idén, íme egy kis segítség Oven Arnoldtól: „Javaslatok karácsonyi ajándékokra: adj megbocsátást az ellenségednek, türelmet az ellenfelednek, a szíved a barátodnak, jó szolgálatot az ügyfelednek, jóindulatot mindenkinek, jó példát minden gyereknek, megbecsülést önmagadnak”.

Komlódi Nóra

 
Minden jog fenntartva. Boldog Élet - családi életmódmagazin 2009-2019, Az oldalt készítette kreativonline.hu