Hozzávalók:50 dkg laskagomba, 4 ág friss zsályalevél, 1 citrom, 2 ek. olaj, só, őrölt fehér bors, 12,5 dkg liszt, 1,5 dkg élesztő,...

Táplálkozásunk egyik legfontosabb részét a szénhidrátok teszik ki. Az egészséges táplálkozásban jó, ha magas rosttartalmú, lassan...

Cikkek

A mértékletesség ma sportzserűséget jelent
Egészség  |  Forrás:   |  2013.02.05 12:11
Cimkék: sportszerűség, Pál apostol, Biblia

Pál leveleinek különös a nyelvi világa. A Tarszuszban felnövekedett apostol jól ismerte a hellenista városok helyi dialektusát és anyanyelvi szinten beszélte a mindennapok nemzetközi görög nyelvét. Ezért leveliben nagyon sokszor a címzetteket megörvendezteti azzal, hogy olyan szavakat és kifejezéseket használ, ami arra a városra jellemző, ahová az apostol a levelet írja. Aki tudja ezt, nem lepődik meg azon, hogy a Korinthusiaknak írt első levél tele van sportszakkifejezésekkel.

Az 1Kor 9:24-27 verseit mai szavakkal így lehetne lefordítani: „Nem tudjátok, hogy a stadionban versenyzők mind futnak, de csak egyvalakié lesz a győzelmi koszorú (vagyis az aranyérem)? Úgy fussatok, hogy a tietek legyen! Akik a küzdelemben részt vesznek (vagyis elindulnak a versenyben), mindnyájan sportszerűen élnek minden tekintetben. Azok azért, hogy hervadó koszorút kapjanak, mi azért, hogy hervadhatatlant. Én is futok, de nem céltalanul, hanem a szeme alá ütök, kiütöm a régi emberemet, hogy amíg másoknak hirdetem Istennek igéjét, én magam ne váljak alkalmatlanná.”

Sportszerű lelkiség?
Ebben a rövid szakaszban egy egész sor sportból kölcsönzött kép villan fel, amelyet a korinthusiak nagyon jól értettek, hiszen a város előtti mezőn rendezték a görög világ második legjelentősebb sportviadalát, az iszmoszi játékokat. Görög feljegyzésekből tudjuk, hogy az elsőt ezekből a valóban embert próbáló küzdelmekből még Kr. e. 589-ben rendezték, majd kétévenként újra meg újra megismételték. Erre a jeles alkalomra a görög városok gondos felkészítés után küldték el legjobb fiataljaikat. Pál második missziói útja során, Kr.u. 50 és 52 között járt Korinthusban, és tanúja volt a hellén világot megmozgató jeles eseménynek. Ezekben a napokban erről beszélt a város apraja és nagyja, és most jó alkalmat jelentett Pálnak, hogy ennek kapcsán a lelki élet fontos törvényszerűségeiről tanítson.

Az iszmoszi játékok három részből álltak. A hümnikus részben dalokat adtak elő a résztvevők lantkísérettel. Ezt a lovasversenyek, a hüppikus rész követte, majd a gümnikus részben öttusaszerűen, öt sportágban kellett megküzdeni a résztvevőknek. Az első a hétstádiumnyi futás volt (egy stádium 192 méter volt), aminek hét fordulója különösen nagy gyakorlatot és állóképességet kívánt. A diszkoszvetést a helyből magasugrás, majd a birkózás és az ökölvívás követte. Ez utóbbi döntött el mindent. Ezért említi ezt a sportágat Pál apostol.

Ki indulhatott el ezen a versenyen?
A városok csak olyan versenyzőket nevezhettek be a játékokba, akik tíz hónapig mértékletes, vagyis sportszerű életet éltek. Nem fogyasztottak semmilyen szeszesitalt, nem ettek nehéz, zsíros ételeket, és távol tartották magukat mindenféle kicsapongástól. Csak az ilyen ifjú volt képes minden erejét a győzelem érdekében latba vetni. Az ilyen ifjú volt a mértékletes. A mértékletesség tehát az Újszövetségben mást jelent, mint a mindennapi szóhasználatunkban. Nem a mérsékelt önpusztítást, hanem az egészséges, sportszerű életet jelenti, vagyis Istentől kapott egészségünk helyes kamatoztatását. Beletartozott minden egészségtelen ételtől, italtól való tartózkodás (Dán 6:19; Mt 15:32; Mk 8:3) a szenvedélyektől, a túlzásoktól, minden olyantól mentes élet, ami a józan ítélőképességet veszélyezteti.

Mérsékelt önpusztítás helyett
Az Újszövetség három szót is használ erre a nagyon fontos bibliai fogalomnak a jelölésére. Az egkrateia, ami önuralmat, önmegtartóztatást jelent, a görög etikának is egy fontos fogalma volt.

Ez a Szentlélektől vezetett ember egyik fontos tulajdonsága volt (Gal 5:23; ApCsel 24:25; 2Pt 1:6). Ez a sportoló, a hivatásos versenyző életformája is (1Kor 9:25). A második fogalom a nésztisz, ami a tagadó értelmű né szócska és az edó = enni igének névszói összetétele. Olyan embert jelölt, aki valamilyen magasabb célért kész lemondani időlegesen az evésről, aki böjtöl, de nem azért, hogy fogyókúrázzon, hanem azért, hogy a mindennapi szükségletek kielégítésénél fontosabbra koncentráljon. A harmadik görög szó a mértékletességre a szopühroszüné – ami nemcsak a testi mértékletességre, hanem az ember józan, megfontolt gondolkodására is vonatkozik. A három szó a krisztusi emberideált írja le, a testiekben, lelkiekben egészséges embert. Mai, önpusztító szenvedélyektől fertőzött világunk számára az egyetlen megoldás az, ha visszatalálunk ehhez a mértékletességhez. A keresztényt a teremtés és a megváltás ténye egészséges, mértékletes életre kötelezi. Az élet, Isten ajándéka; aki rombolja, Isten és ember ellen támad. Istennel csak az él szövetségben, aki az életet építi. Nem a mérsékelt önpusztítás, hanem a sportszerű, egészséges élet az Isten ajándéka. Nem lehetünk felelőtlenek.

Prof. dr. Szigeti Jenő, a történelemtudományok doktora

 
Minden jog fenntartva. Boldog Élet - családi életmódmagazin 2009-2017, Az oldalt készítette kreativonline.hu